IFél évszázaddal ezelőtt a szenegáli kutató, Cheikh Anta Diop feltette az egyiptomi negritude és a néger civilizációk elöljáróságának kérdését. Ma Észak-Amerikából hallhatunk visszhangokat a fehérek által írt történelem ilyen kihívásáról. Sok téma létezik. Nem vagyunk mind egy fekete Éva gyermekei? Nem az első civilizáció volt afrikai, majd egyiptomi bölcsőjéből a klasszikus Görögország felé sugárzott? Hát nem Athena istennőnek volt fekete származása? A hébereknek nem volt Etiópia igazi hazájukhoz? Az afrikaiak múltjának átírása, a fáraó Egyiptom fényében, az európai múlt újraolvasását eredményezi. A görög-latin bölcsészek szemben állnak a néger-egyiptomi bölcsészettel. Az északi országok nagyvárosainak fiatal feketéi hieroglifákat tanulnak és énekelnek a Fehérek Babilonja ellen. A déli országokban pedig a bantusokat az árják megfelelőiként állítják fel. A továbbiakban Amerikát feketék fedezték volna fel és népesítették volna be, akik már jelen voltak a Kolumbus előtti civilizációkban. Minden tudományos történetírást tehát bolygótervvel gyanúsítanak a fekete népek ellen, akiknek kulturális örökségét ellopta volna, hogy jobban rabszolgává tegye őket. Ezt az úgynevezett eurocentrikus tudományt tehát a világ afro-központú története támadja. Ennek a könyvnek az a célja, hogy jobban megértse ennek az áramlatnak az érvelését, megvitassa annak forrásait és módszereit, megértse motivációit és elemezze hálózatait, elfelejtve az évszázados elnyomás és a fekete állapotot mérlegelő diszkrimináció, sem a fekete reneszánsz jelenlegi törekvései.
